2015. december 4., péntek

Part 3 *A nevünk BTS!*

Jungkook Pov

Nagyon jól estek a csapattársaim szavai, miután végeztem a zenémmel. Azt gondoltam, hogy szégyembe fogom hozni magamat de tévedtem. A menedzserjeim is megmondták, hogy nem hiába vettek fel. Annyira örültem ennek és most is, hogy képes lennék mindenkit megcsókolni.
Jó, nem éppen.
Sikeresen meglett a banda nevünk is aminek mindenki őrült, hisz nem volt könnyű feladat megegyezni mindenkivel.
- Csak mi lehetünk ilyenek gyerekek. BTS! Ennél jobb nevet nem is kaphatunk! - büszkélkedett Hoseok az-az J-Hope. Nem hiába nevezte így el a bandás nevét, hisz nagyon jól rapp-el meg a legjobb táncos a bandában. Nagy szerencsénk van vele.
A "leader"-ünk nem más mint Namjoon, az-az Rap Monster. Büszke lehet magára, hisz szív átültetés után is talpon maradt és kűzd álmáért. Ezeket az embereket nagyon tisztelem ezért örülök, hogy a "leader"-ünk.
Máma nem beszéltem különösképpen V-vel csak a reggel, ami miatt egy kicsit örvendtem, hisz az éneklésben nem dadogtam de mégis legbelül éreztem hiányát.
Visszatérve a karrierre: a tánc nagyon nehéz, az első számunkat sikeresen megírtuk és mivel Suga készült még pár számmal, ezért holnap megmutatja azokat és átírjuk ha szeretnénk. Kábe ezek voltak mára, ami nem volt rossz kezdetnek.
Ahogy hazaértünk, Hoseok letámadta a fürdőt ami miatt Jimin nyávogni kezdett, hisz kevés meleg vizunk van mára technikai problémák miatt, de hamar elmúlt neki, így csendben elfogyasztottuk Jin főztjét. Istenien főz ez a kölyök!
Miután evel is végeztünk, Hoseok után sorba mentünk a fürdő felé.
- Gyerekek! Nincs elég meleg víz, ezért azok akik még maradtak, elkell vállalják azt a feladatot, hogy még egy személyel fürödjenek. - közölte a hírt Jin. Körülnéztem a nappaliban, ahol Suga, Namjoon, Jimin már frissen űltek a tv előtt. A konyhában Hoseok fogyasztotta ételét és Jin most jött ki a fürdöből. Tehát... Ugye nem?!
- Ne hűjéskedjetek! - dühösen órdította V a lépcsőkön.
- Én is ezt mondom! - egyeztem V-vel. Nem volt elég a tegnapi?!
- Sajnálom fiúk, de Hoseok sokat űlt. Ha nem jó akkor egyezétek meg köztetek, hogy ki fürdik hideg vízben. - adott "kedves" tanácsot Jin. Nem hiszem el! Most értem, hogy miért szeretett volna Jimin elsőnek lenni! Na mindegy. Csak lesz valami és remélhetőleg nem lesz semmi komoly ott bent. Mégis fiúk vagyunk!
-Siess V, ha akarsz meleg vízzel fürödni! - szóltam rá, mivel én már készültem bemenni Jin után, míg ő eddig a szobájában hevert.
- Oké, oké ne kapd a vizet!
- Nem kapom!
- Akkor nyugodj le!
- Nyugott vagyok! - jó nem telyesen, mivel már megint zavarba hozott.
- Nem úgy látszik! - nézet komolyan szemeimbe, miközben lefelé haladt a lépcsőkön.
- Ho! Legyen elég! Mi olyan nagy dolog, ha együtt fürödtök?! Nem vagytok melegek, se nem vagytok ellenségek és már láttatok intim részeket szerintem. - okoskodott Suga.
- Oké! Most mentek, vagy menjek megint én? - szólt ránk Hoseok is.
- Oké na! Megyünk! Mozgasd meg a segged Jungkook! - taszított befelé V a vállamtól fogva, majd miután sikeresen becsukta maga után az ajtót, mérgesen kifujtam a levegőt magamból és kezdtem vetkőzni, úgyszintén V is. Egymással hátat fordítva végeztük dolgunkat, de amikor a boxer résznél tartottunk, mintha lefagyott volna a világ körülöttem és éreztem, hogy nem csak én estem zavarba, hanem V is.
Végül hosszabb percek után, levettük az utolsó ruhadarabott is és sikeresen a dús alá helyeztük magunkat. Próbáltam nem a szemébe vagy az intim részére nézni, de mivel a tusfürdő után kellet nyúljak, kénytelen voltam lepillantani oda. Inkább fürödtem volna hideg vízben!
Mind a ketten a plafonra helyeztük figyelmünket, miközben mosakodtunk. Amikor a hajunk jött a sorba, megkértem V-t, hogy nyomjon nekem is a kezemre shampont. Mivel becsuktam a szememet hajmosás közben és hagytam, hogy arcomra is kerüljön víz, megéreztem V testét hátamon és a kezeit hasamon.
- Umm... Mit csinálsz? - kérdeztem ledöbbenve.
- Ne haragudj, c-csak... Hiányzik a barátnőm. - fúrta fejét nyakamba. Na most tényleg elvesztem! Nem mertem se megmoccani, se folytatni a hajmosást. Egyszerüen még a levegőm is elfogyott! Vártam mig az ölelése enyhül, majd egy mélyet feszuszantottam, ami miatt éreztem, hogy a víz is kezd hűlni és V még jobban hozzám simul. Most meg mi a lónyavaját tegyek?!
- Fiúk! Még megvagytok? - kopogtatot Namjoon aggódóan, a fürdőszoba ajtaja elött.
- I-igen! Mi-miért? - francba a dadogásommal!
- Már va egy órája bent vagytok! Összemelegettetek vagy mi?
- Igen Namjoon! Ha nem tetszik húz el! - förmedt rá a még mindig rámsimuló Taehyung.
- Oké oké. Akkor nem zavarlak. - távozott el az ajtótól Namjoon.
- A francba! - löktem el magamtól V-t. Kúrvára hideg lett a víz, Namjoon most biztos buzinak néz és mióta telt el egy óra? Ennyire elvesztem?!
- Én mentem. - szóltam V-nek.
- Most mi bajod?
- Ez most miért kellett? Namjoon most biztos tök buzinak néz minket!
- Csak hűjéskedtem! Akár úgy mint ő.
-Csz... - gúnyos mosolyra váltottam számat és más irányra néztem. Kezdtem öltözni és amilyen hamar csak tudtam, V-t ott hagytam és feltrapoltam a lépcsőkön. A gyomrom bizsereg, a szívem pedig készül kirepülni testemből a düh miatt. Megkell látogassak egy orvost!
Magam után csaptam a szobám ajtaját, majd az ágyamra hajítottam magamat és mérgesen felórdítottam de próbáltam nem hangos lenni.
- A francba belé! - dobtam párnámat az ajtóra, amin Jin épp bejött.
- Jungkook. Minden oké?
- Igen. Miért kérded?! - ültem fel az ágyamra.
- Nem látszik. Mi történt? - leült mellém és figyelt aggódóan.
- Semmi! Csak én kúrvára megkell látogassak egy orvost!
- Rosszul vagy?
- V miatt! Az a kölyök a pokolba visz engemet és nem tudom az okát se! Egyszerüen feldühit ha meglátom is!
- Amióta titeket látlak így, van egy érzésem, hogy mi az oka ennek az egésznek, de... Szeretnéd, ha cserélnék szobát V-vel? - simított végig arcomon.
- Nem akarlak zavarni.
- Dehogy zavarsz! Olyan aranyos vagy, hogy soha nem tudnál zavarni!
- Hát... Akkor megköszönném. De szerintem nem cserélne V helyett.
- Akkor gyere át. Namjoon nem haragszik meg és az ágyamba belefér még két személy is mellém. - vigyorgott kedvesen.
- Akkor... át jövök. - nagyon örültem, hogy Jin gondolt rám és, hogy próbált felvidítani. Mégis... Nem szerettem volna, hogy V megharagudjon rám vagy távol kerüljek tőle. Mégis csak egy ölelést akart érezni. Nem jókor de most nem csúfolom ki őt. Akár mennyire is furának láttam, mégis nem tudtam megharagudni rá.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése