Ennek a napnak is a vége megjött, de sehogy se tudok elaludni. Olyan érzések fogtak el egyetlen napon, hogy szóban se tudnám elmondani. Bizsergés az alhasamban, a szívem ugrott ki a helyéről, mindenkivel dadogtam de úgyszintén mérges is voltam és ezek mind egy személy miatt. Ahogy visszaemlékszek arra a pillanatra ami történt a konyhában, újból megérzem bennem ezeket a fura érzéseket de mégis... Mégis kellemes érzéseket.
Ahogy egyre közeledett azokkal a dús ajkaival az enyémekhez. Ahogy a sötét barna szemei csillogtak, amikben csak elveszni tudtam. Mintha azok a kellemes emlékek erősebbé váltak volna, amitől nagyon lefagytam. Nagyon kivörösödtem is a helyzettől, hisz Jin is mondta amikor eltávozott tőlem V. És mit csinált V? Mit csinált?! Az ujjait az ajkaim mellé helyezte, egy csoki foltott eltávolított azon és a csokis hüvelyk ujját megnyalta amire egy hatalmasat nyeltem és kiejtettem a kanalamat a kezemből. Aish!!!
A gondolattól a fejemet a párnába fúrtam, majd nem találtam elégnek, így pár másodperc után a fejemre húztam azt és nyávogtam. Annyira zavarba hozott. Szerencsére most Taehyung fürdik, így nem hallja a nyávogásomat.
Vele is alszok egy szobában. Remek! Ennél jobb nem is lehetett a napom.
Jungkook Pov end
V Pov
Telyesen igaza volt Jinnek, de nem tudtam megállítani magamat. Az a csokis folt azon a tökéletes arcon, egyszerüen szúrta a szememet. Nem tudtam figyelmen kívül hagyni.
Rengeteg cselekedetet vétettem Jungkooknak és mégsem tudom felfogni Jin tanácsait. Én is mint egy hűűje kiórdítottam azt, hogy Jungkookkal nem fogok aludni, holott nagyon is szerettem volna aludni vele ami beis telyesült. Elkell felejtsem a múltat de így sikertelen lesz. A múltam ő maga Jungkook. Akivel egy szobában alszok, most már csapattársam is és ráadásul... Nagyon dögös is lett. Tizennyolc és már megöl. Remek! Ennél szarabb megújulásom nem is lehetett.
A gondolataim közben, csak hagytam magamat, hogy a víz csorogjon végig testemen. Amikor elégnek láttam a dusolást, megálítottam a vizet, derekam köré tekertem egy törülközött és készültem a fürdő kilincsét lenyomni, de rossz ötletnek tartottam, így egy hosszabb törülközövel tekertem be magamat mind egy hölgy és kimentem a szobába, elvettem egy rövidnadrágot, egy lezser pólót és egy boxert, majd újból bementem a fürdőbe és átöltöztem. Nem kéne újból zavarba ejtsem Jungkookot. Furán megnézett de ez van. Inkább ez, mint megint lefagyon.
Sikeresen bementem a szobába, ahol Jungkook újból furán megnézett és persze szó nélkül nem tudta volna befejezni a mai napot.
- Ha nem tűnt volna fel, én is fiú vagyok és láttam már "hímvesszőt".
- Nem akartalak ismét zavarba hozni. - válaszoltam.
- Tehát úgy.
- Ne haragudj az előbbiért.
- Miért haragudnék? Nem is estem zavarba.
- Most ezt elkéne higgyem is? - vigyorogtam rá.
- El! Talán hazug disznónak látsz?
- Én nem látnálak annak, de most különösképpen annak látlak. - a mondatom után, felállt végig nézett a szememben és miután elment mellettem, a táskájához lehajolt és valamit keresett. Az az illat! Meghalok! Ez a sors, miért kinóz? Megfordítva fejemet, a szemeim megakadtak Jungkook fenekén amiről egyszerüen nem tudtam levenni tekintetemet. Annyira... Kell! Aish! Miért?!
- Megvan! Ezért nem tudok én aludni. - kivette a tárgyacskát ami nem más volt, mint egy panda szemü szem sötétítő, ami segítségével könnyebbé teszi az emberek éjszakáját. Kivéve az én éjszakáimat.
- Biztos ezért nem tudsz aludni? - gonoszkodtam.
- Igen. Miért?
- Hááát szerintem más miatt nem tudsz aludni.
- Akkor miért is? - kérdése után, a füléhez hajoltam és lágyan belésugtam.
- Miattam. - beharaptam alsó ajkamat és eltávoztam a halló testrészétől. Úgy kivörösödött szegény, mint egy paradicsom. Miért teszem ezt? Tönkreteszek mindent!
A szemei nem pillogtak, úgyszintén az enyémek sem, ami miatt elvigyorogtam.
Hamar észbe kapot, mivel a tárgyacskát a szemeimre húzta és ellököt magától. A hirtelen mozdulattól felnyögtem és még ha nem is láttam volna, megfogtam Jungkook csuklóját amitől ő ficánkolni kezdett és sikeresen a földre zuhantunk. Én felette landoltam, amitől dezsávu érzésem lett. A tárgyat levettem szemeimről, így sajnos megláttam Jungkook vörös fejét, úgyanúgy megijedt arckifejezését. Francba!
Hosszú percek után, felegyenesedtem róla, amitől az érzékeny pontuk összeért és az érzéstől egyszerre felnyögtük. Habonázás nélkül, feltápászkodtam róla és ő villámgyorsan az ágya felé vette az irányt, amibe befeküdt és a fal felé fordítva fejét, a takarót szorosan arcához húzta. Lefagyva néztem Jungkook hátát. Miért ilyen tökéletes? Ha tudnád, hogy mennyire megbántottalak, biztos nem lennél most itt.
A gondolatoktól lefagytam és lassan a villany kapcsolójához értem, amit sikeresen "off"-ra tettem.
Amikor én is az ágyamban hevertem, megvártam míg meghallom Jungkook nyugodt szuszogását, majd óvatosan az ágya mellé léptem és úgyszintén a szemeire tettem a panda szem sötétitőt.
Annyira sajnálom!
A torkam összeszorúlt, a földre zuhantam és hagytam, hogy a könnyeim szabad utat kaphassanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése